2015. december 22., kedd

Ruhás szekrény tapétázva

Először csak tapétázni akartam, de aztán valahogy magával ragadott a szekrény.

3ezer ft-ért vettük, kicsit kopott volt, de nekem így is tetszett barnán. De nagyon komor lett a nappali, valami vidámabbat szerettem volna.
Bár igazi fából készült a szekrény, le volt már festve, aztán rámintázták a faerezetet. Ezért nem volt lelkiismeret-furdalásom, hogy rányomok egy kis ezt-azt.
 Először csak tapétázni akartam. Aztán élőben nagyon erős volt a kontraszt. Gondoltam megmaszatolom egy kis világosabbal, nem lett szép, aztán kentem...kevertem...kentem...és mire észbe kaptam, ez lett belőle.











2015. december 14., hétfő

Kutyus kendő

Van egy nagyon kedves kutyusunk, aki nem bír magával, és egy hónapon belül másodjára tévedt el a nagy vadászata során. A bilétáját elhagyja, és valaki szórakozásból leszedte a nyakörvét háromszor is.
Ezért ( a kerítés folyamatos javításán kívül) egy kendőt csináltam neki, névvel, telószámmal, mert nem tudok hetente új bilétát gravíroztatni.
Ez egy egyszerű verzió, cikk-cakk öltéssel, és textilfilccel. Ha két hétnél tovább marad a nyakában, akkor megérdemel egy rendes, szépen beszegett és hímzett kendőt.


 




2015. december 10., csütörtök

Konyhai fali polc

Szerettem volna egy tálalót, de nem találtam.
Aztán ráleltem erre a konyhai fali polcra, és van még egy "kukás" komódom is, akik szélességben épp összepasszolnak.
A komód kicsit húzósabb meló, de ezt a polcot "csak" festettem, és már mehetett is fel a falra.

Kiindulási állapot:


A munka menete:

1. Alapozás (Harzo T-16)
2. Festés (Obis 2in1 és Trintát selyemfényű vizes zománc)
3. Az élek, szélek kiemelése világosszürke "maszatolással"

Képekben:



 








Amint a komód elkészül, mutatom azt is, de azon lesz csiszolnivaló, javítanivaló dögivel...


2015. november 4., szerda

Feltekerhető roló

Nagyon egyszerű elkészíteni, és mutatós.
Én a nappaliba csináltam, ahol nem kell állandóan állítgatni, ezért választottam a feltekerős verziót. Ez hamar megvan, és masni is van rajta. ;)
Aki a könnyebben állíthatós verziót szeretné, lesz majd olyan is.

A feltekerős verzió:

1. Mérjük le az ablakot, mekkora függöny takarná, és számoljunk rá 1-1 centit a varrásnak.
2. Szabjuk ki a téglalapot kétféle anyagból, egyik a hátának, másik az elejének.
3. Fordítsunk színre színt, szegjük körbe, a rúd helyénél hagyjuk pár centis lyukat, és lent is maradjon ki egy rész, hogy ki tudjuk majd fordítani.
4. Fordítsuk ki, vasaljuk át, a lyukaknál befelé igazítva az anyagot.
5. Szegjük körbe a szélénél pár centire, ahol a rúd lesz, ott kicsit többet hagyva, hogy beleférjen a karnis.
6. Miután feltettük, mérjük hozzá a szalagot, vagy bármilyen más dolgot, ami erre a célra megfelel, csipke, stb. Tekerjük fel a függönyt, szélén csipesszel segíthetünk magunknak, amíg megkötjük a masnit.
7. Gyönyörködjünk! :)









Feltéve, bár itt ülőkés rész lesz, amint kész lesz a dolgozó. (és amint lesz pénzünk asztalosra, vagy nem találok valami felújítandó padot ;) )


Ő pedig egy egyszerű változat, egy rétegben, csak körbeszegtem, felül visszahajtottam, hogy legyen bujtatója, és kész:






2015. augusztus 14., péntek

Előszobafal régi ajtóból

Nagyszüleimnél találtam korhadozva, és természetesen egyből tudtam: KELL! :)
A tűzifa kupaca alól szedtem ki, remélve, hogy lehet még kezdeni vele valamit, és nincs teljesen szétrohadva.
A már megmosott, letisztított állapota:


Egy picit megcsiszoltam, hogy jobban lássam, amit látnom kell.
Rengeteg szúnyom...az egy dolog...de az ajtónak volt egy keretfélesége, ami totál szétkorhadt.


Szépnek szép, de hogy a lakáson belül porladjon szét használat közben....az nem lehet. Az egész keretféleséget lefűrészeltettem az emberrel. Ehhez a kilincstől is meg kellett válni, ami helyére másik kerül majd.


És következett az őrült csiszolás. Igen...mire befejeztem, még egy hetet nőtt a pocak, és nem gyorsította fel a munkatempómat! :D


 Szegény ajtó kapott rendesen szöget is. A durvább sebeken folyékony fával enyhítettem kicsit.


Szúölőzés után egy hét száradás, aztán jött a festegetős része. Első körben a mohazöld. Kicsit megijedtem az erős színtől, de a hangok azt súgták, ezt szeretné az ajtó. :D


Kevergettem egy finomabb színt a keretnek. A kazettákat körülölelő mélyedésekben pedig csak úgy finoman végighúzgáltam ecsettel. (oké, néha az ujjammal is. )


Utána jött a stencilezés:


Majd kicsit tompítottam a színeken, lakkhoz kevertem egy kis szürke festéket. Ami egyébként NEM MŰKÖDIK, felesleges vele kísérletezni. A széleken jó lett, kicsit opálos, de a sötétzöld részen olyan csíkosra száradt meg, hogy majdnem sírva fakadtam. Szerencsére nem az egészet kentem le, így csak az alját kellett újra festenem, stencileznem. És maradt a mohazöld. Ha ezt kívánja az ajtó, hát legyen! :)

Aztán hozzámértem a fogasokat, és kiadtam a tűzparancsot, fúrja fel az ember!!!


Egyelőre ilyen képet tudok mutatni, még jön rá a réz kilincsem következő héten, és a felszerelt állapotot is természetesen fotózom, frissítem a blogot! :)



Azóta lett egy kilincse is ;)





2015. augusztus 10., hétfő

Könyvborító

Nem egy nagy kunszt ilyet csinálni, azért leírom, hátha valaki nekibuzdul...mert csini, és romantikus, és szeretjük a zsákvásznat! ;)

Nagymamám énekeskönyvére készítettem ezt a borítót.

1. Kell hozzá kétféle anyag, egy szélesebb és egy vékonyabb csipke.
A könyvünkhöz mérjük az anyagot, minden oldalt 2 centit ráhagyunk, biztos, ami biztos.




2 Ha kiszabtuk az anyagot, hozzámérjük a csipkénket, gombostűzzük. A vékonyabb csipkét pedig odatűzzük, ahol szeretnénk, hogy a könyvjelzőnk legyen.


3. Ezután rávarrjuk a csipkét, majd színre színt fordítunk, és körbevarrjuk a két anyagot. Hagyunk egy kis nyílást valahol, hogy ki tudjuk fordítani.


4. Kifordítjuk az anyagot, majd átvasaljuk, aztán a szélektől pár milliméterre körbevarrjuk az egészet, így a lyuk is eltűnik, és jobb tartása lesz a borítónak.


5. Ismét a könyvünkhöz mérjük, ráhajtjuk a széleket, és csak egyszerűen alul felül hozzávarrjuk.


6. Beletesszük a könyvet, és kész is vagyunk! :)


2015. augusztus 7., péntek

Asztal + láda = konyhasziget :)

Mindegy milyen kicsi, nekem KELL egy konyhasziget!

Anyagbeszerzés:
1.régi paraszt asztal (5ezer ft 2 évvel ezelőtt)
2. ócska katonai lőszeres és lószaros láda (600ft potyaáron)

Na jó...a ládát később találtam ki, eredetileg egy polcot akartam alulra, de mivel én azt nem tudom megcsinálni, és az asztalosokra évezredeket kell várni, nekem meg türelmem nincs, felmerült az ötlet, hogy talán a régebben begyűjtögetett láda. Bele férne ez-az, a tetejére meg egy kosár gyümölcs, vagy valami hasonló.
Az égiek is megkönyörültek rajtam, ugyanis a láda pont az asztal alá illett. :D

AZ ASZTAL:



Először is a festékréteg eltávolítása hőlégfúvóval. 

 
Majd a maradékot elkezdtem csiszolni, de csak ette a csiszolópapírt, így kapott egy kis hideg zsíroldót.

 
Aztán a végeláthatatlan csiszolás után lábak festése (Obi 2in1, gyöngyház fehér)
A teteje pedig hosszas próbálgatás (asztal közepén) és vívódás után viaszolva lett (HG antik, majd HG barna méhviasz.) Dörgölés után szép csillogó lett.


És mivel konyhaszigetnek készül, nem sima asztalnak, rákerült két oldalra 1-1 ikeás sín, kampókkal.



A LÁDA: gyűlölöm ezt a ládát, szúr, nem jön le a festék, nehéz, de a végére kipofásodik, és akkor nagyon szeretem. :D 
(Volt már egy ilyen projekt, megnézhetitek ITT!)



Először is alapos mosás. Aztán átgondolva a lényegét, kiszedettem az emberrel a számomra felesleges fa részeket...
Csiszolás után a tetejére egy kakast festettem, hogy meglegyen a konyhai jelleg. A kakast visszacsiszoltam kicsit, majd méhviasz a tetejére:


 Belseje szürke, kívül fehér.


És gyönyörködés! :D