Táska tanároknak ;)

Hogy milyen szakmával tudnám magam definiálni, az elég bonyolult, amit az élet hoz...vagy amit én választok? 10 éve dolgozok, és mindjárt tele a TB-kiskönyvem...

Mielőtt filozófiai kérdésekbe merülnék, leegyszerűsítem: most épp megint tanítok, és lelkes vagyok a téma iránt, bármilyen rémisztő is. :D

Olyan hirtelen jött ez a "villámcsapás", hogy még egy normális táskám se volt, amibe a könyveket tehettem volna.

Ezt a bibit most orvosoljuk! :D

Zsákvászon őrület marad, tehát az alapja ez lesz, belül egy rózsás anyaggal enyhítem a "durvulást".

Könyvekre méretezve kiszabtam egy hosszú csíkot mindkét anyagból, ezek kettéhajtva lesznek a táskám eleje ill. háta.

Mindkét anyaggal ugyanazt fogom csinálni külön-külön, a végén kelnek majd egybe.

Két oldalt levarrom a széleket, így egy U alakot kapunk, azaz a táskánk fő formáját.

A táska csücskeit az anyag fonákján behajtom, levarrom, levágom:

Ezek után látom, hogy milyen magas is lesz, le is vágok belőle, ez a maradék jó lesz majd a táska fülének.

A "száját" befelé hajtom, és leszegem.

A fülekhez a maradék anyagomat csak kettéhajtom, és cikk-cakk öltéssel összevarrom a széleit.

A táska belsejéhez illesztem őket, gombostűzöm, majd levarrom több helyen is, hogy jó tartós legyen.

Most jön a felirat készítés. Ideális esetben, pontos szabásmintával még varrás előtt ajánlatos megcsinálni, de mivel én csak találomra készítettem, szerettem volna látni, hogy hol is a táska közepe valójában.

Tehát elő a textil-filccel, két anyag közé egy újságpapír, és mehetnek a betűk. Először halványan, ha netán elrontanám, aztán átfestem. Nekem ehhez nem kell sablon, megy szabad kézzel. Egyébként gyakorlat teszi a mestert, fő motivációm a lustaság volt, mert a sablonozással elmegy egy csomó idő, szóval minél többet ír-fest az ember, annál jobban megy majd a dolog.

Ezután beleillesztem a rózsás anyagot, amit ugyanúgy U alakúra varrtam, csücskeit levágtam.

Gombostűvel összetűztem a két anyagot a táska szájánál, majd végigmentem rajta a varrógéppel.

Ennyi....lehet pakolni! :)

Ropogós tört burgonya

Valamelyik nap botlottam ebbe a receptbe, és annyira, de annyira megkívántam, hogy meg kellett csinálnom.

Szerencsém vagy szerencsétlenségem, hogy annyira unok egy receptet végigolvasni, hogy kb a második mondatnál bealszok rajta, így vagy nagyon rövidnek kell lennie, vagy képtelen vagyok elolvasni.

Mint látjátok, ez a nő regényt írt róla, és bár megy az angol, de ezt nem...képtelen vagyok elolvasni.

Így gyorsan végigpörgetem a képeket, és már meg is született az én saját variációm! :D

A lényeg:

Krumplit megfőzni, tepsi aljára kevés olaj. Krumplitörővel megnyomni őket egy kicsit, fűszerezni (nálam ez: só, bors, újhagyma, kakukkfű, esetleg egy kis sonka), olvasztott vajjal meglocsolni, és irány a sütő!

Ha pirul, kész.

Recept ezzel letudva, jöhetnek a képek! :D

Kiegészítés:
Édesanyám segíteni akart nekem, ezért főzött nekem egy adag krumplit. Utólag láttam csak, hogy apróra kockázva...
Gyors agyvérzés, még gyorsabb felépülés, ha én ropogós krumplit akarok, akkor az lesz belőle!!!
Mindent ugyanúgy csináltam, csak egy pogácsaszaggatóba nyomkodtam bele, az összefogta annyira, hogy formára állt, és már süthető volt. Persze az első az egyszerűbb verzió ;)

Húsvéti tojás kicsit másképp

A húsvét egy olyan ünnep, ami reformokra vár.

Sajnos teljesen elkanyarodtunk a kiindulási ponttól, teljesen mindegy, hogy valaki keresztény vagy sem.

Elment az ünnep az olcsó kölnik, a pénzvadászat, és a menekülés irányába. Bevallom őszintén, mi se várjuk a locsolókat már jó pár éve az olyan rossz tapasztalatok miatt, mint pl az utcából becsenget pár srác, kézzel festett tojást kapnak, amit távozva a földhöz csaptak, mert pénzt vártak.

Így ajtó bezárult az idegenek előtt, megmaradt a szűk családnak, mert az ünnepet nem akarom elveszíteni. És ünnepelni csak úgy lehet, ha a szívünket is ünneplőbe öltöztetjük, és amit adunk, azzal megszenvedünk, nem pedig átcsúsztatunk egy papírpénzt a másik markába.

Aki igazán szeret minket, örül egy általunk készített süteménynek, vagy általunk festett tojásnak, mert látja bennük a szeretetünket, hogy mennyi időt szántunk rá.

Én most tojásokat hoztam, kicsit eltérőek, mint a hagyományos festett tojások.

Semmi más oka nincs ennek, mint hogy nem szeretem önmagamat ismételni, ezért próbálkozok ezzel-azzal.

Először is kifújtam egy tojást, előtte kilyukasztottam egy tűvel mindkét végét.

 

A tojásfújáshoz egyetlen tanácsot tudnék adni: ne nézz le közben! Egyszerűen gusztustalan, és ha látom azt az összecsomósodott fehérjét, ahogy lóg lefelé a tojáson, elkap a hányinger.

Szóval csak előre nézni, és fújni, amíg bírjuk. Valahogy mindig a legelső a legnehezebb, és a többi gyorsabban megy. Még mindig nem jöttem rá a titkára, miért. :)

Ehhez a tojáshoz keresgéltem festékeket, de nem találtam itthon mást, mint selyemfényű zománcot a nagy bútorfestésekből.

A maradék piros már semmire se volt elég, ezért tettem hozzá egy kis kéket, így lett meg a lila.

Szépen terül, könnyű használni, hamar szárad, és mivel vizes bázisú, nem büdös.
 

Egy réteg után jött a díszítés üvegfestéshez való kontúrral.

Aztán újra zománccal színeztem ki a szíveket, így született meg ő:

Régebbi termések, melyekhez csak üvegfestéket használtam, illetve a zöldet egyszerűen csak alkoholos filccel színeztem.

A tojásfestéshez tényleg nem kell sok minden, csak éppen egy kis idő. Amit akár a családtagokkal is eltölthetünk. Akik picik még az ilyen aprólékos munkához, használják a hagyományos tojásfestékeket főtt tojásokon, garantáltan élvezni fogják, mi meg kidíszítjük picit.

Papírsárkány

Lehet, hogy most épp esős az idő, de kétségtelenül itt a tavasz, és ideje beváltani a felelőtlen ígéreteket, mint pl "persze, hogy csinálunk papírsárkányt, drágám".

Most nem a dizájnra megyek. Fiaim vannak, nincs mellébeszéd, repülnie kell!

Szóval ez most ronda lesz, de finom! :D Azaz repülni fog!

Nem más az alapanyagom, mint nád ( lehet hosszú hurkapálca is) és szemeteszsák.

A zsákot szétvágom, kiterítem, és ehhez igazítom a sárkányom méreteit (lehető legnagyobb kell, persze).

Ezután méretre vágom a nádat. A metszőolló azonnal töri, hosszában is, úgyhogy recés végű késsel kell elfűrészelgetni.

A levágott nád végeit megcsiszolom, nehogy kiszakítsa majd a vékony szemeteszsákot.

Ezután összeillesztem a két nádat ügyelve, hogy szimmetrikus legyen, és összekötözöm.

Majd ráteszem a zsákra, és körbevágom az alakzatot úgy, hogy 3-4 cm maradjon ráhajtásnak.

Ezután ellenőrzöm az egyensúlyt a tenyeremre téve. Ha billen valamerre, kicsit arrébb tolom a keresztpálcát, addig igazgatom, amíg nem billeg. Ez nagyon fontos, különben nem fog repülni a sárkány, és szétpukkad a fejünk a sok meló után.

A zsák széleit ráhajtogatom a pálcákra, és celluxszal leragasztom, hogy feszüljön a kereten.

A széleiből levághatunk, ha nagyon kilóg.
Ezután jön a madzag. Kb 60-80cm hosszú madzagot kötünk fel 2 ponton. A hosszabbik pálcán alul és felül is megkeressük a felezőpontot. Ide rögzítjük a madzagot úgy, hogy átszúrjuk a zsákot, azon átvezetjük a másik oldalra, mert úgy fogunk eregetni, hogy a nád az ég felé néz, nem felénk.

Ez a kantár, erre kötjük rá kb középen azt a zsinórt, amivel eregetni fogunk. Azért mondom, hogy kb középen, mert ezt majd óvatosan arrébb tudjuk mozdítani, ugyanis a sárkány eregetésekor meg kell találni a megfelelő beállítását a kantárnak. Ha nem akar szépen felszállni, kicsit majd előrébb húzzuk a zsinórt.

 A zsinórt egy megmaradt nádra tekertem fel...15-20 méteres legyen.

 Már csak a farok hiányzik. Ehhez kb 20 centi hosszú, 3-4 cm széles csíkokat vágunk a maradék szemeteszsákból, egyszerű csomóval rákötjük egy madzagra 20 centi távolságokban, és celluxszal odaragasztjuk a sárkányhoz. A farok dupla akkora legyen, mint a sárkány hossza. Ezzel kész is a sárkány.

Amire figyelni kell.:

Ha nincs szél, ne kínlódjunk. Ha túl erős a szél, elszakíthatja a madzagot. Ha normál szél van, és felemeljük a sárkányt, alákap, és lebeg rajta. Ha nem így történik, hiába fogunk futni vele, meg feldobálni, bele fog csapódni a földbe.

Ha össze-vissza mozog, nem akar szépen siklani, ellenőrizzük az egyensúlyt. Egy picit tudunk még így is tolni a pálcákon. Ha ez rendben van, próbáljuk meg a kantárt előrébb állítani picit.

És ha sikerül, akkor futás nélkül szépen felviszi a sárkányt a szél. Fa, vezeték ne legyen a közelben!

És ha jó fotót akarunk, akkor NE KÉK sárkányt csináljunk!

Egy lukas farmer lába...

Miután a lyukas farmerom felső részét átalakítottam egy pöppet (ITT), rám talált az Ember lyukas farmerja is. Őt lentről kezdtem darabolni :D

Kár lett volna kidobni, nagyon egyszerűen egy tároló lett belőle. Illetve kettő. A fiúknak szántam, mert nem nagyon szeretem a farmerből készült tárolókat, de már megint tévedtem, ugyanis most erősen gondolkozok, hogy az egyiket lenyúlom.

A szárakat két részre vágtam, ezek az alsó részei. A bélésnek szánt anyagból ugyanakkorát szabtam ki (duplán), mint a farmer.

A farmer alsó részét egyenesen elvarrtam.

 A sarkokat a képen látható módon levarrom, a felesleget levágtam.

 Utána a 2 bélést összefordítottam, színre színt, aztán U-alakban összevarrtam, majd a csücsköket ugyanúgy levarrtam-levágtam, mint a farmer anyagnál tettem.

A bélést beleigazítottam a tárolóba, a széleket behajtogattam, gombostűzzük, ha kell, majd végigvarrtam.

Egy címke azért jut ide is. ;)