A világ keletkezése

"Amikor még nem voltak emberek, mi se voltunk, meg mamáék se, nem volt semmi.

És akkor Isten gondolkozott, gondolkozott, hogy hogyan kéne megkavarni a világűrt.

Aztán megkavarta, és lett egy robbanás.

Aztán lettek bolygók, meg Föld is, meg Mars, meg Jupiter, meg Szaturnusz is...

A Földön lettek szárazföldek, meg vizek, aztán fű meg fa, meg emberek. A szárazföldek mozogtak!"

Van még tovább is, 3 éves Ákos fiam evolúciós teremtéstörténete még közel se záródik be itt, de akkor sose jutnék el a Jupiterünk tényleges megszületéséig! :)

A tettek mezejére lépve:

Kell hozzá:

- egy szép kerek lufi

- újságpapír

- csiríz

- festék

Az újságpapírt szépen szétcincáljuk, apró csíkokra. Aztán elkészítjük a csirízt. Szegény ember vízzel főz, nem kell ide tapétaragasztó, meg egyéb költséges dolog. Izgultam persze, mert azt is mondják, hogy olcsó húsnak híg a leve, de neeeeem!!!! Tökéletesen működött a csiríz, szóval hajrá!

A csirízhez nem kell más, csak víz és liszt. 4 deci vízhez 6 teáskanállal tettem, de mivel ez a Jupiter marha nagy lett, még egy adagot kellett főznöm. Megvan pikk-pakk. A vizet fel kell forralni egy edényben, külön kevéske vízzel elkeverni a lisztet, majd mikor forr a víz, beleönteni, és folyamatosan keverni, amíg be nem sűrűsödik. Ez nálam másodpercek alatt megtörtént.

Aztán megvárni, amíg langyosra hűl, és már lehet is kezdeni a kenekedést :)

Nem áltatok senkit, hiába az ecset, hiába az óvatosság, úgyis tiszta trutymákok leszünk!

Ahogy rákentük a csirízt, mehet rá az első réteg papír. Én az alját kihagytam, és mikor már felragasztottam minimum 4 réteget, akkor fordítottam meg a gömbömet, és fejeztem be a kimaradt részt. Egy tálkába állítottam, nehogy elguruljon közben.
4 réteg már elegendő, ha igazán betonkeményet akarunk, mehet 6 réteg is.

Ezzel elszórakoztam egy darabig, és mélyen elgondolkoztam, hogy ugyan minek fújtam ekkorára ezt a lufit. Akkor beszéltem meg Ákosommal, hogy legyen ez a Jupiter, a legnagyobb, és ezután már csak kisebbek jöttek.

Száradási időről nem sok infót találtam, hát beletellett 3-4 napba, mire tökéletesen kiszáradt.

Aztán a lufit kiszedtük, megpróbáltuk kioldozni a száját, és megmenteni, de nem akarta, sajnos az ő élete itt véget ért.

Érdemes egyébként festés után kiszedni, mert a festék kicsit megáztatja megint a papírt, na de így is működött.

Bármivel lehet festeni, nekem a kéznél levő barkácsoláshoz szükséges festékek voltak a legegyszerűbb megoldások. Vizes bázisú zománcfesték, egy kis falfesték is jutott bele, meg színezőpaszta, mindent összekutyulva kaptam meg ezt a nagyon kedves színt, amitől máris a világűrben érezhetjük magunkat :)

Újabb nap száradás, aztán jöttek a csíkok.

Oké, nem vagyok egy bolygó-festő, ennyi tellett tőlem, de a célszemély örült neki nagyon.

Már csak damilra várunk, hogy felrögzítsük a plafonra, na meg arra, hogy összekapjam a maradék energiámat, és nekiálljak a többi bolygó megteremtésének.
Addig a polc tetején pihenget a Jupiter.

Amint kész a Naprendszer, feltétlen bemutatom!!!! :)

A hintaló új ruhája

Mindig vágytam egy hintalóra, valahogy mégse volt gyerekkoromban.
És mit tesz az ember, hogy kompenzálja ezt? Hát megveszi a saját gyerekének, akár akarja, akár nem, anya legalább megnyugszik. :)
Nekünk is be kellett szerezni egyet. Bevallom, a plüss pihe-puha katicás hintaló volt a mindenem, ami kb 20ezer ft-ba kerül. Az pedig túl sok. Sebaj, jó lesz egy kis egyszerű is, majd átfestem!!! Mondtam kb 3 évvel ezelőtt, és azóta is mondom...
Íme a szegény ló:

Közelebbről ilyen:
 

Mivel elsőszülöttemet kb 5 percre kötötte le, aztán soha többé nem ült rá, nem éreztem a motivációt. De másodszülöttem valamilyen rejtélyes módon imádja, és sokat játszik vele, és én sokáig nézhettem a hintalovat, aztán azt, hogy hogy veszekednek rajta a fiúk, aztán megint a lovat, amíg úgy döntöttem, beváltom ígéretemet, és tényleg átfestem!

Kísérleti nyúlnak....azaz lónak használtam, ugyanis ki akartam próbálni rajta valami mást.

Egy kósza kommentben olvastam, hogy a Dulux is milyen jól tapad fára....hmmm...ki is próbáltam egy másik terméket, az eredmény totális csőd. Szépen, zuhany alatt lejött.

Egy cseppet volt idegesítő a dolog, aztán úgy döntöttem nincs lacafaca, veszek Duluxot (Bluer Design posztja között volt a komment, úgyhogy őt zaklattam, ő ajánlotta a Dulux latex festéket). Hát vettem. 

Először kikevertem egy kis fekete zománcfestékkel (vizes bázisúval), hogy halvány szürke színt kapjak. Aztán kentem...és kentem. 2 réteg kellett, és tényleg tapadt. Nem azt mondom, hogy olyan, mintha normális fát lecsiszoltam volna, és lefestettem volna, ahogy kell, de tapadt.

Az első réteg ilyen lett...

Ezt finom csiszolópapírral megcsiszolgattam, és ment rá még egy réteg.
Aztán jött a pofi, meg pár szürke pötty.

És végül viasz.
Mivel színtelen nem volt itthon, és én nem tudtam várni, hamar meggyőztem magam, hogy ez antik hintaló lesz, és jöhet az antik viaszt!!!
Ettől egy kicsit "koszos" lett:

Na jó, most akkor mutatom egyben:

Összehasonlítva:

Tesztelés alatt...

A fiúk szerint szép, úgyhogy megnyugodtam, és most meglátjuk, hogy bírja a hintaló új ruhája a kiképzést! :)

Zsákvászon

Menthetetlenül szerelmes lettem a zsákvászonba.
Először csak ki akartam próbálni valamin, magam se tudtam, hogy min. Nézegettem az árakat, és arra jutottam, hogy csak akkor tudok gazdaságosan kijönni a dologból, ha 10 métert veszek egyben.
Rémisztően hangzott, körülöttem kételkedő arcok, de jelentem, 2 hónap alatt kivégeztem, elfogyott, pedig még vannak terveim vele. :)

Hogy mi minden lett belőle:

Az első, ami készült, ez a 2 párna:

Aztán még több párna :)

Aztán fali zsebes tároló, virágos vászonnal kombinálva:

Alátétek:

Falvédőn kerítés:

Karácsonyi díszek, és szívecske:

Ajándékkísérő:

Könyvjelzők:

Üzitáblán rózsa:

És még maradtak megvalósítatlan dolgok, úgyhogy remélem lesz folytatása! ;)

Mikrót de azonnal!!!!!!!!!!!!

Igen, én vagyok a hülye, mert beígértem a fiúknak, hogy nyáron én is csinálok nekik egy kiskonyhát valami régi bútordarabból. Bevallom, én is nagyon vágyok rá. :D
De a nyár még messze van, és Ákosom már gyurmából ennivalókat készít a CD lejátszóban, úgyhogy valami SOS kellett. Játékkonyha nagy falat, ahhoz nekem nyár kell, hogy az udvaron barkácsolhassak.
Most gyorsan kell cselekedni, ha számít a CD lejátszó élete, hirtelen beígértem egy mikrót dobozból.
Tudom, nem egy nagy kunszt, nem is fog örökké tartani, de vészhelyzetre megteszi. :)
És nem kell hozzá semmi olyasmi, ami ne lenne kéznél!
Először is egy doboz. Illetve nekem kettő, mert ez olyan volt, aminek nincs teteje, így kettőt fordítottam egybe egy kis szabászat után:

 A felső részre egy ajtót vágtam, minden eszközzel, mert persze a sniccert nem találtam.

Aztán jöhet a dekoráció, a gyerek cuccait használva: filctoll, vízfesték, a jó öreg technokol (ez az én cuccom ), és a kör rajzolásához cumisüveg kupak :) Erre jó a lemosható filctoll, így nem baj, ha a kupakot összekenem közben.

És kész a hipergyors mikrónk :) Lehet gyurmázni!

Polc a gyerekszobába

Polc kell! Most! És nem akarok pénzt költeni!
Mi sem egyszerűbb, kell egy láda!
Ezt úgy szokták reklámozni, hogy "Csak fesd le!". Azt persze senki se mondja, hogy mivel jár.
Megkérdeztem kb fél éve a szüleimet, hogy van-e ládájuk valahol. Azt mondták nincs.
Már akkor is láttam a pajtában kettőt. Az kell nekik.
Eltelt fél év. A láda még most is ott van, és még mindig nem használják semmire, úgy döntöttem, birtokba veszem.
Közelebbről megnézve, az egyik használhatatlan, mert azóta szétrohadt.
A másik meg....hmmm...mintha tyúk járt volna oda tojni (nem csak tojást). És mivel a tyúkokkal örök háborúban állok, azóta főleg, mióta kirepülnek az ólból, és a levenduláimat tépázzák, úgy döntöttem, nem érdemlik meg ezt a ládát, én viszont igen.
A láda letisztogatva egyszerűen siralmas. De úgy is mondhatnám, hogy rusztikus! :D
(A képek minőségéért elnézést kérek, de se fény, se nap....én meg nem bírok várni, amíg kisüt)

Nem baj, elő a csiszolópapírral. És csiszolom, csiszolom, szitkozódva, hogy ekkora baromságot, inkább vettem volna egy jó állapotút, de aztán arra gondolok, hogy mégiscsak ingyen van, és tovább csiszolom.

Miután kellően kikínoztuk egymást, jöhet a kellemes része, a festés!
Itt csak az a bosszantó, hogy ugye mindig forgatni kell, hogy vízszintesen tudjon száradni a festék, és a forgatások között azért el kell telni pár órának, tehát minden nap 1- 2 oldal, amíg aztán....
...fehér lesz :)

Lesz egy állítva is, abba még teszek középre egy polcot, de ezt most csak gyorsan-gyorsan.